Szent Kelemen plébániatemplom - Petőfi Sándor utca 29.
A Közép-Bükön lévő gótikus templom 1408-ban épült, de már akkor is egy XIII. századi román templomot építettek át. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal. Szent Kelemen vértanú Szent Péter harmadik utódaként került pápaságra, így az egyház legkorábbi szentjeihez tartozik. A templom után Közép-Büköt sokáig "Egyházas-Bük"-nek nevezték, és valószínűleg ez lehetett a legkorábbi településrész. A barokk stílusban átalakított épület belsejében falkép töredékek is idézik a korábbi korokat.
Három nagy korszakot idéznek meg a falak. A román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetők az egyhajós, oldalkápolnás épületen, tornya viszont már a barokk jegyében készült 1658-ban, majd 1732-57 között az egész épületet átalakították a barokk jegyében. A templombelső töredékes falfestéseinek egy része középkori, másik része viszont a XVI. századból való barokk munka. Az új sekrestye és liturgikus térrendezés 1979-ben készült el Trokár György tervei szerint. A főoltáron Szent Kelemen képe látható és id. Storno Ferenc munkája. A templomkertben álló Mária-szobor és oszlop a XVIII. századi barokk idejéből maradt meg.
Miserend:
- nyári időszámítás: minden nap 17 óra 30 perc
- téli időszámítás: minden nap 16 óra 30 perc
- egész évben vasárnap 9 óra 30 perc - litánia minden vasárnap 14 óra 30 perc.
Kontakt információ: Szent Kelemen Plébániahivatal, 9737 Bük, Gárdonyi Géza utca 7.
Telefon: 94/359-220.
Evangélikus templom - Jókai Mór utca 4.
1785 adventjén szentelték fel a korabeli szabályoknak megfelelően torony nélkül készült késő barokk evangélikus templomot, klasszicista tornya 1826-ban épült fel. A szószék és az oltár XVIII. századi barokkmunka. Az egyterű templombelsőt a két hosszoldalon és a toronyfelőli oldalon fa karzat osztja meg. E belső megosztásnak megfelelően helyezkednek el ablakai.
Miserend: minden vasárnap 9 óra 30 perc.
Kontakt információ: Evangélikus Lelkészi hivatal, 9737 Bük, Jókai Mór utca 4.
Telefon: 94/358-782
Honlap: buk.lutheran.hu
A lelkész hivatalban nyilvános e-pont működik, amit bárki egyeztetett időpont alapján igénybe vehet!
Ökumenikus Kápolna Bükfürdő, Európa út
2003-ban nyílt meg Magyarország egyetlen olyan ökumenikus kápolnája, amelyik nem egyházi, hanem alapítványi kezelésben áll. Egy, az Egyesült Államokból hazatelepült hívő, Jezierski Lászlóné hozta létre az Ökumenikus Kápolnáért Alapítványt azzal a céllal, hogy az egy kápolnát építtessen, majd üzemeltesse azt. Az épület Gáspár Péter tervei szerint épült, az ablakok Dancs Zsanett alkotásai. A kápolnabelsőben Csonka Ernő "Krisztus gyógyítja a bénát" című falfestménye látható.
Miserend:
- római katolikus szertartás: nyáron minden hét kedden 17 órakor és péntek 15 órakor, télen minden hét kedden 19 órakor és péntek 17 órakor.
- evangélikus szertartás: minden hónap első vasárnapján 14 órakor.
- több egyéb egyházi liturgiával kapcsolatos rendezvényt is tartanak.
Kontakt információ: Bodorkós László, 9737 Bük, Nagy Pál utca 33.
Telefon: 94/358-476 Jezierski Lászlóné, 9737 Bük, Nagy Pál utca 50. Telefon: 94/358-301
Felsőbüki Nagy (Szapáry) kastély - Gyár utca 29.
A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A négy saroktornyos erődfalból csak egy torony maradt meg. Kívül a falat még vizesárok is körülvette, amiről Drinóczy György a XIX. században is említést tesz: " Felső Büköt regényesíti egy csinos kastély angol izlésü kerttel mellyet országszerte híres Nagy Pál alakított e század elején, mellyben különféle külföldi fák csemeték, és virágok virítanak. A kertnek díszét nagyon emeli a rajta keresztül folyó Répcze és kis mesterséggel készült halas tó".
Ma már nincs ott víz, s az sem világos, hogy miként vezették azt akkor oda. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik. A 30 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormű benyomását keltő festmények, ún. grisaille-képek díszítik. Antonio Luca Colombo készítette őket: tájképek, négy évszak allegorikus ábrázolása, középen Vénusz kíséretével. Egy másik olasz, a luganói Pietro Antonio Conti pedig stukkódíszekkel látta el a hatalmas teknőboltozatot. A szobrászati munkák Schneider Jakab, Id. Eysenköbl Lőrinc és Unger János szakértelmét dicsérik.
A kastély elődjét állítólag Gregoróczy Vince győri lovaskapitány bírta. A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használják, és rendezetlen tulajdonviszonyai miatt nem látogatható, és sajnos erőteljes pusztulásnak indult. Felsőbüki Nagy kúria (Gyár utca 17.): a kastély eladása után Felsőbüki Nagy Pál kisebb lakóházba költözött: a ma róla elnevezett utcában lévő nemesi kúriájába.
Az épületet és a parkot az 1980-as évek Vas megyei kastélymentő programja idején állították helyre, majd panzióként - és melléképületével együtt - étteremként hasznosították. A kúriába lépve egy folyosó fogad bennünket, amely fiókos dongaboltozatú. A szobák lapos mennyezetűek és részben empire-kályhásak. Kívül pilaszterek tagolják a falat, a négy-négy tengelyes szárnyak közt erősebb hangsúlyt kap a bejáró, az előbbre szökkenő rész sávos vakolású. Nagy sima mezőben áll az egyszerű szögletes ajtó, fölötte úgynevezett attika félkörös ablakkal és copf stílust jelző fonattal. A XVIII. században klasszicista (copf) stílusban épült ház az 1880-ban végzett felújítás során vált részben eklektikus jellegűvé. Folyosóján volt látható 1987-től a Lukátsy Lajos által készített Nagy Pál-szobor, amit átvittek az általános iskola épületébe.
Kontakt információ: Kúria Bt. 9737 Bük, Nagy Pál utca 17.
Telefon: 94/558-655, 94/558-656.












Ennek megfelelően a Szaunavilág is önállóan megközelíthető, mely vendégeink számára lehetővé teszi azt is, hogy csak szaunázzanak, a különböző jegyek kombinálásával pedig kedvezményesen juthatnak szélesebb körű szolgáltatásokhoz.
